Érdekességek

A Westend City Center

Forrás: hklszaklap.hu - lapszám: 2006/október

A tervezők az épület fűtését és hűtését négycsöves fan-coil berendezésekkel oldották meg, természetesen az épületet ellátták frisslevegő-hálózattal is. Ezen keresztül kezelt (hűtött-fűtött) levegő jut a közös sétálóterekbe, majd innen az üzlethelyiségekbe, ellátva azokat friss levegővel.

Az üzletek hőigénye, illetve hűtésigénye különböző. Az épület hatalmas belső terei következtében nem annyira a hőveszteség, illetve külső hőnyereség az, ami befolyásolja a beépítésre került hűtő-fűtő berendezések nagyságát. A befolyásoló tényező inkább a benntartózkodók száma, a helyiségben világító lámpák mennyisége, a bent működő gépek, egyéb hőtermelők. Így fordulhat elő, hogy egy téli, hideg decemberi napon vannak olyan helyiségek, üzletek, amelyekben hűteni kell. Természetesen a külső homlokzathoz közeli vagy azzal határos helyiségekben, ahol a külső tér felé van hőleadás, a fűtés szükségszerű. Így az épületben egyszerre jelentkezik a fűtési és hűtési igény.

Az épületet 3 db 2200 kW-os folyadékhűtővel látták el. A folyadékhűtőkhöz csatlakoztatott, nyitott hűtőtornyok segítségével oldották meg a folyadékhűtő kondenzátorának hűtését. Sajnos, itt nem alkalmazhattak léghűtésű kondenzátoros hűtőgépeket a helyszűke miatt. Ezek nem fértek volna el a tetőn. Építészeti kialakítások és gazdasági szempontok vezérelték a tervezőket a nyitott hűtőtornyok választásakor, hiszen egy bevásárlóközpontban a hely a legdrágább, itt minden bérbe adható terület számít. Másrészről, +10 °C külső hőmérséklet alatt a hűtőtornyok szabadhűtéssel, a folyadékhűtők kiiktatásával biztosítják a téli hűtőenergiát.

A hűtőtornyokat hálózati vízzel látták el. Téli hűtés esetén az elektromos tálcafűtések segítségével tudnak üzemelni, természetesen szigorúan ellenőrzött körülmények között. A hűtőtornyok és folyadékhűtők karbantartása is érdekes téma, hiszen a nyitott tornyokban a hűtővíz érintkezik a külső levegővel, így annak porterhelésétől függően szennyeződik. A folyadékhűtők kondenzátorával közvetlenül érintkező primer víz karbantartás nélkül károsíthatja a berendezést, így a hűtőgép-torony kezelt, ellenőrzött minőségű vízzel dolgozik, és a berendezéseket időszakonként vegyi tisztítás alá kell vetni. Ezt csak szakcéggel lehet elvégeztetni. Az épületet hővisszanyerős légkezelő berendezések látják el kezelt friss levegővel. Érdekesség, hogy a friss levegő mennyiségét a tervezők nem "főre" lebontva határozták meg, hanem a helyiségek alapterülete alapján. Számításba vették a passage, a közlekedőterek területét is, hiszen itt igen sok ember tartózkodhat egyszerre.

A tűzvédelmi rendszerek, a szellőzés és sprinkler-rendszerek tervezésében és kialakításában a Fővárosi Tűzoltóság Tűzmegelőzési Főosztálya különösen nagy segítséget nyújtott. Az épület 3 tűzszakaszra osztható vízszintesen, természetesen vertikálisan az épület még további részekre tagozódik. Egy igen komoly tűzvédelmi rendszer került kiépítésre az épületben. Gyakorlatilag az egész épület sprinkler-hálózattal lett ellátva. A légtechnikai rendszer úgy működik, hogy ha valahol tűz keletkezik, akkor a tűzjelző rendszer leállítja a szellőzést. Ezzel egy időben a tűzmátrix rendszer szerint elindítja a füstelszívást, valamint újra elindítja a szellőzőrendszert, de csak ott, ahol tüzet nem érzékel. Az emeleteken az üvegtetőben füstelvezető ablakok vannak elhelyezve, melyek tűz esetén kinyílnak. A tűzszakasz-határokon tűzcsappantyúk, tűzvédelmi füstelszívó rendszerekben motoros füstcsappantyúk helyezkednek el a megfelelő helyeken.

A gépészeti rendszerek működtetését egy épületfelügyeleti rendszer vezérli, úgynevezett DDC-rendszer. A DDC-rendszer meghatározott pontokon kapcsolatban van az önálló tűzjelző rendszerrel. A DDC- és a tűzjelző rendszert 24 órás diszpécserszolgálat figyeli és kezeli. Az épületbe 4500 kW össz fűtőteljesítménnyel rendelkező kazánokat építettek be. A kazánok természetesen aláfúvásos-túlnyomásos égőkkel vannak felszerelve. A kazánteljesítmény a fűtési, valamint - nagyobb részben - a szellőző levegő fűtéséhez szükséges hőigényt fedezi. Az épületben kialakításra kerültek a hűtési-fűtési főberendezések, gerincvezetékek, szellőző központok stb. Ezt követően minden üzlet kapott fűtési, illetve hűtési csatlakozási pontot, valamint levegőelszívás-csatlakozási lehetőséget, természetesen a helyiség méretétől függő átmérővel. Valamennyi üzletet víz-csatornacsatlakozási lehetőséggel is ellátták. A csatlakozási pontoktól az üzlet bérlőjének vagy tulajdonosának a feladata volt a saját belső gépészeti rendszerének az elké- szítése.

A vízesés kérdése

Magyarországon ilyet még nem csináltak, ez nem egyszerű műszaki feladat. Nagyon kell vigyázni a nyomásviszonyokra. A szivattyúkat úgy kell vezérelni, hogy amikor a víz felér a tálcákra, akkor onnan gravitációsan folyjék le, vékony vízfilmet képezve a sziklafalon. Nem ez a helyzet a vízesés fő ágánál, itt az szükséges, hogy a víznek nyomása legyen. Mivel nyitott rendszerről van szó, fontos kérdés a víz szűrése, kezelése és rendszeres tisztítása. Érdekes kérdés a levegő vízcseppektől való mentesítése is (ködtelenítés). Ha ezt nem tennék, a levegő páratartalma olyan nagy lenne a vízesés környékén, hogy az akár károkat is okozhatna az épületben (penészedés). Ezt a levegő intenzív elszívásával és annak hűtéssel történő szárításával végzik.

Vissza a cikkekhez